Durmitor


Barátainkkal és húgommal Szegeden találkoztunk. Gyors ölelések, kézfogások és
egy kis cigányzene után már meg is érkeztünk a Durmitor Nemzeti Parkba, röpke 14 óra alatt :).




Mivel csak éjfél után érkeztünk ide, minden szállás zárva volt, mi mégis találtunk egy faházat,
ahol 8 ember meghúzódhatott. Ahogy felébredtem, nyakon csípett a friss és tiszta levegő.








Mintha székelyföldön jártunk volna. Azon tanakodtunk, hogy érdemes volt-e egyáltalán eljönni :)












igen szép gépezetek a szöcskék, még hangot is hallatnak jókedvükben




A Durmitor mészkőből épül fel, és a víz gyönyörű és képzett szobrásznak bizonyul a tájon. Egyedi kőkoponyák.




A Tara kanyon Európa legmélyebb kanyonja 1300 méteres mélységével.








A szembelévő fennsíkon települések is találhatók.








Lent a mélyben a Tara folyó lubickol.








Virágos szakállzuzmó (Usnea florida) - szép agancsaival - gyakori látvány. Néhány faágon találni
sárgás színű farkaszuzmót (Letharia vulpina) is, melyből régen rókáknak és farkasoknak készítettek mérget.




Néhány percre megpihent a lepke a könyökömön.




A Fekete-tó, a Szent Anna-tóra emlékeztet. Előbbi karsztos utóbbi vulkanikus hegyekkel körülölelve.




















Szajkó, más néven mátyásmadár jó hangutánzó. Egyben a vadászok ellensége is, mert veszély esetén elriasztja a vadakat.












Gyíkoldal, útban a tenger felé


Budva













Előző este kempingben, itt egy szálláson aludtunk. Végül kivettük hét napra (8 €), és innen utazgattunk
különböző városokba. Talán mondanom se kell, hogy az egyetlen harc a fürdőszobáért vívódott kimondatlanul is.
Különben nagyon szerettem a szállást. A szobából kilépve ott volt a kert, melyben már megért a narancs.




Gyerek koromtól bogarászok, és olyankor nem érdekel, hogy egyesek fejjel lefele lógnak ki a vízből.
















Szép példa az ember-állat együttműködésre. A srácok által kifogott halakra vár a macska.




Az budvai óváros egyik harangja, illetve egy torony, ahol egy másik harang lakik.




















Nem ez az egyetlen alkalom, hogy Lóri a vízen jár. Ehhez születni kell.












Egy kedvelt társasjáték a Solo mellett.








Budvához tartozik Sveti Nikola sziget, ahova hajóval mentünk. Az ár nem vészes, oda-vissza 3 €.




Strandja köves, ami nagyon jó a merüléshez. Érdemes búvár szemüveget és pipát vinni, mert több állatfaj is megfigyelhető.
Kevesen tudják, de az Adriai-tengernek is vannak cápái. 26 cápafaj + 6 rájafaj honos. A Földköziben 46-47 faj.
Még a nagy fehér cápa is felmerészkedik Fiuméig is, ez azonban ritka és általában hajókat követve úszik fel.
A horvát tengerparton fogtak egy 2,5 tonnás példányt, melyet egy ideig eltitkoltak, tekintettel a turistákra.
















A víz alatt látszanak a valamikori kikötő betonlapjai.








Ez a kaktusz nem az egyetlen hazánkban nem termő növény amit találtunk.
Láttunk többek között narancsfát, kivit, fügefát, olajfát, lime fát.




Magányos kőember












Péter és Pecka voltak a legnagyobb horgászok a parton.








Csigaszedés közben az egyik csigaházban egy remeterákra bukkantam.




Ez nem lehet más, mint a tengeri sün, melynek tüskéi (pedicellariák) akár tűélesek is lehetnek.
A tüskék könnyen behatolnak az ember bőrébe és húsába, viszont úgy törnek, mint a grafit.Súlyosabb esetben
ezért szikével kell kibontani a sebet. Érdemes megnézni a szájánál lévő három recés fogat is, melyek kör alakba rendeződnek.








Íme az ember :)




Békaemberbőrben




Így is ki lehet jönni a vízből...